A halottak napja kapcsán felmerül a kérdés, hogyan beszéljünk, beszéljünk-e a halálról gyermekeinkkel, vigyük-e őket magunkkal a temetőbe, vagy sem. Hogyan beszéljünk gyerekekkel a halálról?

A kisgyereknek a halál megértése fontos téma. Különösen 5-6 éves korban gyakran kérdeznek a halálról, vagy a családban történt haláleset, vagy más gyerekektől hallott dolgok alapján.
A témáról való beszélgetésre a legjobb alkalom, ha megvárjuk, hogy a gyerek kérdezzen. Ilyenkor is érdemes visszakérdezni, felmérni, mit gondol ő, és ehhez is igazítani magyarázatunkat.

A legjobb, ha magunkban végiggondoljuk, mi az, amiben mi hiszünk, ami számunkra megnyugtató magyarázat, és ezt próbáljuk a gyermek szintjéhez mérten megfogalmazni. A 3 - 4 éves gyerek még úgysem fogja megérteni, amit mondunk, vagy átfogalmazza a mondandónkat saját világképének megfelelően. A mi saját érzéseinket a témával kapcsolatban viszont nagyon pontosan átveszi, érzékeli.
Előfordul, hogy a gyerek észreveszi, hogy hozzátartozói nem szívesen beszélnek a halálról, emiatt ő sem mer kérdezni. Ehelyett óvodástársaitól, illetve tévéműsorokból szerez – nem éppen megnyugtató – információkat, amiket kiegészít saját elméleteivel.

A gyerekeket tehát el lehet vinni a temetőbe halottak napja kapcsán, kérdéseire lehet őszintén válaszolni, ezzel nem megijeszteni, hanem megnyugtatni fogjuk.
Az extrém halálfélelemmel, erős szorongással küzdő gyerekek esetében általában a családban jelenlevő, a felnőttek lelkében fel nem dolgozott érzelmi problémák okozzák a szorongást. Emiatt nem az a lényeg, mit mondanak a gyereknek a halálról, hanem az, a családtagok érzései milyenek ezzel a témával kapcsolatban.